A Ferencváros B-közepének, táborának múltja hosszú évtizedeket ölel fel. Amikor néhány nappal ezelőtt (újfent) elkezdett bennem érlelődni a gondolat, hogy talán lehet célja, értelme egy ilyen blognak is, rengeteg régi képet néztem át. Egy olyan érdekesség tűnt fel számomra, amely azt gondolom ér annyit, hogy egy bejegyzésben megjelenjen.Nézzük meg az FTC címerét és koncentráljunk alul, a zöld pajzson elhelyezett három E-re.
Mint látható a három E egymásra támaszkodik úgy, hogy egy fordított háromszöget ad ki.
Az 1926-os bajnoki tablón az EEE piramis alakú háromszöget formáz. Vagyis pont fordítva van. Az 1908-as Húsvéti Serlegen szintén, illetve több kitűzőn, jelvényen is.
Ami biztos, hogy 1956 után, amikor újra használatba került a címer, már a mostani fordított háromszög található minden kiadványon.
Sajnos (elsőre) a Fradi múzeumában nem találtam egyértelmű bizonyítékot, hogy 1926, 1945 vagy 1956 után állt be a címerben ez a változás. A múzeum egyik idősebb munkatársának is kellő fejtörést okoztam ezzel. Szerinte valószínűleg Nagy Béla sem tett ilyesmiről említést.
Persze adódik a jogos kérdés, hogy mitől lenne egyáltalán érdekes, vagy jelentős ez a téma? Nos, nem tudok semmilyen komoly érvet felhozni. Ha sikerülne a váltás pontos idejét és okát megtudni, akkor lehet, hogy máris érdekesebb megvilágításba kerülne ez a "rejtély".
Pár jelvény, ami segít eligazodni:
Ez a két jelvény régi címeres, most került hozzám. Keletkezése még bizonytalan, de jó eséllyel II. vh előtti.
Ez a jelvény eladásra szánt darab a Vaterán. Onnan emeltem ide a képet. Mint látható, az 1949-es 50. évfordulóra készült. Ez az első bizonyíték az 1945-1957 közötti időszakről. Vagyis szűkülni látszik a kör. 1945 után már biztosan így nézett ki a címer.
A kérdés az, hogy a 30-as, 40-es évektől párhuzamosan "bejött" a fordított EEE és 1945 után került kizárólagossá? Egy szóval egy véletlen folyamat során elkezdték fordítottan ábrázolni a pajzsot, majd idővel egységesen az új maradt? Most ez tűnik valőszínűbbnek, szemben az én megérzésemmel, hogy ez a egy konkrét, tudatos és egy időben meghozott lépés volt.
Honnan ered a " B közép " ?
2011.07.22. 14:16
Az első Fradi-pálya a Soroksári úton működött, de azt viszonylag hamar kinőtte a csapat és közönsége. Az Üllői úti új pálya első hivatalos mérkőzésére 1911 februárjában került sor. A kezdeti építkezés is jelentős összegbe került. Ezért részvényeket lehetett vásárolni, amely bevétellel járt a Clubnak és a részvényesnek is. A ferencvárosi közönség jelentős segítséget nyújtott a részvényvásárlással, majd azt fokozatosan adta vissza a Clubnak további segítséget nyújtva ezzel. A jelenbe ugorva, habár a 2006 utáni tagsági rendszer nem vált életképessé, ma is rendkívül fontos feladat a „részvényvásárlás”, jegy és bérlet formájában.
Ebben a szellemben született meg tehát az Üllői úti Fradi-pálya. Az évek során fokozatosan jött létre a stadion szerkezete. A, B illetve C fatribünök létrehozásával. A „B” tribün állórészének közepén helyezkedett el az a társaság, amely az ősi, eredeti B-közepet alkotta.
Az aktív, magyar focit szerető emberek között általában két típus létezik. Az egyik szereti, imádja a Fradit, a másik gyűlöli, megveti. A legtöbb ilyen csapat keménymagját régebben nagyon gyakran, de manapság is illetik B-közép megnevezéssel. Ez egy Ferencváros szurkoló számára, - aki pontosan ismeri a csapat történelmét – megelégedettséggel nyugtázható tévedés. Hiszen a legnagyobb tábor klasszikus elnevezését másolják az újságírók és más csapatok szurkolói. Az utóbbiak miközben gyűlölik a Ferencvárost, magukat fradista jelzővel illetik.Ha tudnák…
Mikor hangzott fel először a Hajrá Fradi ?
2011.07.22. 14:13
Manapság teljesen megszokott szurkolási forma a hajrá kiáltása. Nem volt ez mindig így. A Ferencváros hívei kezdetben tempo Fradi bíztatással segítették a csapatot. 1931 októberében játszották a Ferencváros-Vasas (5:1) mérkőzést, ekkor hangzott fel először a hajrá Fradi! Nagy Béla egyedülálló gyűjteményének köszönhető, a következő korabeli újságcikk is. (Futballévszázad 107.o.)
„Radványi Pál, a B közép kapitánya sugárzó arccal tart a klubházba. Kissé rekedt még a sok Hajrá Fraditól!-tól.
Gratulálok, kapitány úr, maguk is megmagyarosították a csatakiáltást.
Igaza van a Nemzeti Sportnak. Magyarok vagyunk, magyar a nyelvünk, a harci kiáltásunk is legyen magyar.
Ugye, szebb is, könnyebb is, mint a tempó?
Sokkal könnyebb és igazi magyaros kiáltás. Csak úgy zúgott a B közép. Hallották ugye?
A szurkolók hamar ráálltak – állapítjuk meg.
Hát, természetesen. Amikor megmagyaráztam, hogy el kell hagyni a tempózást, a körülöttem állók egyszer sem tévesztették el. A távolabb állók aztán mindjobban belejöttek.”
Az első hajrá történetét kamera is megörökítette. Érdekesség, hogy pont ebben az évben készültek az első hangos képfelvételek
Néhány érdekesség
2011.07.22. 14:08
A csapat teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club )használata körülbelül olyan ritka itthon, mint a fehér holló. Sokkal gyakrabban alkalmazott az FTC mozaikszó, vagy csak simán a Ferencváros, illetve a Fradi becenév, melynek eredetét a kerület német nevének, a Franzstadt - nak a rövidítéseként említenek. Ugyanakkor egyre elterjedtebb a zöld - fehérek vagy a zöld sasok elnevezés is.
Az együttes címerében öt zöld és négy fehér csík jelzi, hogy a klubnak Budapest IX. kerülete ad otthont. Az egyesületi embléma alján lévő zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Ezen kívül a labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik, mely 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz sas. A sas karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betűkkel.
Az edző térden állva
2011.07.22. 06:07
Dalnoki Jenő maga is elmondta, hogy számtalanszor feljelentették őt mondvacsinált indokokkal.
- Egy ilyen alkalommal az MLSZ vizsgálóbiztost rendelt ki az Üllői útra, hogy ellenőrizze, Dalnoki hogy bánik a játékosaival. Ekkor ugyanis éppen azzal vádolták, hogy túlságosan is kemény a labdarúgókkal, nyomdafestéket nem tűrő módon beszél a focistákkal. Az MLSZ képviselője megérkezett a Ferencváros öltözőjébe, ahol közölte a problémáját Dalnokival. A szakvezető meghallgatta a rágalmakat, majd térdre ereszkedett, összekulcsolta két kezét, odakúszott a tükör előtt álló Szabó Ferenchez- a kor egyik legnagyobb góllövőjéhez- és a következőket mondta: "Drága Szabó úr! Ígérje meg nekem, hogy a szombati bajnoki mérkőzésen eredményes lesz. Ne hagyja cserben a Ferencvárost. Köszönöm." Szabó nem tudta mire vélni az edző váratlan húzását, majd Dalnoki felállt odalépett az MLSZ emberéhez és közölte vele: "Látja uram, szó sincs goromba beszédről, nálunk így működnek a dolgok..."
A Springer szobor megmentése
2011.07.22. 06:06
Talán kevesen tudják, hogy az Üllői stadionban álló Springer szobrot annak idején Dalnoki Jenő mentette meg. Az érintett így emlékszik vissza az esetre.
- Felsőbb utasításra el kellett távolítani a Springer szobrot a helyéről, és a pályamunkások épp a megsemmisítésén fáradoztak, amikor közöltem velük, hogy ezt még sem kéne - meséli Dalnoki. - Mondtam nekik, hogy inkább ássák el. Egy kicsit értetlenkedve néztek rám, de aztán csak elásták. Aztán hosszú évek múlva az 1974-es pályaavató előtt új szobrot akart készíttetni a klub. Sokáig gondolkodtam, hogy eláruljam e vagy sem, hogy megmentettem a Springer szobrot. Aztán úgy gondoltam, mi bajom lehet, elmondtam, hogy én bizony elástam a szobrot, amit meg lehet keresni, és vissza lehet állítani a helyére. Természetesen az elvtársaknak ez sem tetszett, behívattak a pártközpontba, ahol számon kérték, hogy mertem ilyet tenni. Aztán hosszas beszélgetés után megkérdezték tőlem, hogy bolond vagyok-e? Mondtam, hogy igen. Ezt követően elengedtek, mondván egy bolonddal úgy sem tudnak mit kezdeni.
Zöllei János- alias KALAP
2011.07.20. 17:38
Gyermekkorom emlékei közül felvillan egy kép: egy fehér kalapos vidám bácsi hangosan kiállt a népes tábor között, „a frutti, a töki, a nápolyi!” Egy ember, aki több volt, mint szurkoló, ő volt a mi hangulatfelelősünk, mesevilágunk hírnöke! Tökmagárusnak álcázta magát, ám személye sokkal több volt ennél. Gyermekként számomra Ő egy mesebeli király volt, aki álruhában jött közénk. Egyszerre szerette őt, saját és az ellenfelünk tábora is. Vidám, szeretettől túlcsorduló versikéi élményszámba mentek, mint például: „Mondom neked dagi, bajnok lesz a Fradi!” Majd a Dózsások táborának így kiabált át: „ Jön hozzánk a Mucha, lesz majd nektek ruha!”
Zöllei János, hiszen így hívták a népszerű Kalapot, ma is él a lelkemben. Amikor meglátok egy perecárust, azonnal szétnézek, hátha felfedezem a sorok között őt is valahol. Ám hamar tudatosul bennem: szemünkkel nem látjuk többé és nem hallhatjuk sziporkázó verselését sem. Viszont ezt a mesevilágot emlékezetünkből nem írthatja ki senki.
Megmondom őszintén Kalap volt a szotyiárusok királya. Ha a Fradi gólt rúgott repült a sok fruti, édesség, csoki. Aki kapta marta….de szó szerint. Előbb Flóriék ,később Nyilasiék , gondoskodtak róla, hogy a szurkolók egy meccsen többször is potyázzanak. Ilyenkor Kalap nem volt szűkmarkú. Sokan gondolják, hogy csak a Fradi közönségének árult perecet, szotyit Zöllei János. ( Ez volt a becsületes neve ) Nagy tévedés . Kalappal én magam találkoztam a csodálatos győri stadionban (1984-ben ) Nem ma volt. Ott is ugyan olyan szeretettel fogadta a kisalföldi közönség. Meg is kérdeztem tőle: – Mond Kalap, nem vagy Te hűtlen hozzánk ? – Nem !- Hisz az ETO és Kaposvár is zöld-fehér. Más stadionokba ugyanis nem árulok…….
Újságíró barátom mesélte. Zöllei – Kalap legnagyobb sikerét. Ez akkor volt, amikor a Dalnoki vezette a csikó FTC , 1975.május 15.-én kupadöntőt játszott a Kievi Dinamóval Svájcban. Sok örömünk nem volt a mérkőzésben , három gombos zakót kaptunk ,mert éppen Blohin fénykorát élte. (0:3) Egyedül Zöllei Janó adott el csontig mindent. Sálat, zászlót, söralátétet , perecet és csapatképet. Elmondhatta magáról, jó orra volt . Egyedüli magyarként ő hagyhatta el a stadiont győztesen.
A Fradi kézfogás története
2011.07.20. 17:38
Van aki számára természetes, hogy méregzöld barátaival így fog kezet, ám van olyan legendánk, aki nemes egyszerűséggel hülyeségnek tartja az egészet. Utánajártunk a kinyújtott kisujj történetének.
Régen, ha két ember megegyezett valamiben, kezet fogtak, s így szóltak: „Itt a kezem, nem disznóláb!” Régen egy pisztolyt neveztek disznólábnak. Olyan volt a formája, mint a malac lábának. A pisztoly kicsi volt, elfért az ember tenyerében. Amikor két ember találkozott, tudni akarták, van-e fegyver a másiknál. Így szóltak: „Itt a kezem, nem disznóláb!”, s kezet fogtak egymással. Ez azt jelentette: „Jó barát vagyok, nincs nálam fegyver.”
Mindannyiónknak van zöld-fehér barátja, és sokunknak természetes, ha egymás között így üdvözöljük a másikat. De gondolkodtatok-e már azon, vajon honnan ered mindez? Ki találta ki, ki fogott először így kezet, és miért pont így történt mindez? A nyomozás nem volt egyszerű, rengeteg történet kering arról, kik, és mikor találták ki a “Fradi-kézfogást”. Azok kedvéért, akik még nem találkoztak ezzel: hasonlóan a rendes kézfogáshoz, jobbal csapunk egymás markába, a különbség mindössze annyi, hogy a kinyújtott kisujj nem simul a jobb kezünk gyűrűs ujjához.
Bánki Dodó, a nyolcvanas évek legendás játékosa úgy emlékezett, hogy az évtized elején találkozott ezzel először, és a Fradi-busz akkori vezetője fogott így kezet mindenkivel, de ő sem volt biztos benne, hogy az öreg Medgyesi bácsi volt az ötletgazda.
Profikám, a Veteránok megbecsült tagja sietett segítségünkre, és nagyon érdekes történeteket hallott: a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején pezsgő élet folyt a klubházban. Nagy Béla, Aradszky László és Koós János gyakran alkottak egy társaságot, talán nem sértés ha leírjuk: ők voltak a fröccsös brigád. Gyakran csatlakoztak hozzájuk játékosok, vezetők, szurkolók, remek hangulatban teltek tehát a napok az Üllői úton. A történet szerint ők találták ki a kézfogást egymás között, a kinyujtott hüvelykujj, és kisujj azt jelentette, hogy a felek három ujjal fognak kezet, ez a három E betűt volt hivatott szimbolizálni. A történet szerint innen terjedt szét, ez volt az a társaság, akiknek mindezt köszönhetjük.
Nyilasi Tibor azonban másképp emlékezik. Ezüstcipős játékosunk honlapunknak adott interjújában mesélt arról, milyen hangulatban teltek korai évei a Ferencvárosban. A hetvenes évek elején, mikor Nyíl ifista lett, remek közösség alakult ki az akkori fiatalok között. Nem kellett félteni a srácokat, egy csapatot alkottak a pályán, és azon kívül is. Forintos József, és Tánczos Gábor Nyíllal együtt hetente a pályán küzdöttek a csikócsapat sikeréért. A két fiatal úgy gondolta, a közöttük lévő kézfogás is mutassa azt hogy ők Fradisták, különböznek a többi csapat játékosától. Mindez megtetszett későbbi klasszisainknak, rövid időn belül Nyilasi és Ebedli is így köszöntötték egymást, természetesen a fiatalok nagy része is azonnal átvette ezt. Ők lepődtek meg a legjobban, amikor néhány év elteltével azzal szembesültek, egyre többen köszöntik őket is így – a legenda útjára indult. Szerintük a “három ujj, három E betű” nem más, mint későbbi belemagyarázás.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az 1926-os bajnoki tablón az EEE piramis alakú háromszöget formáz. Vagyis pont fordítva van. Az 1908-as Húsvéti Serlegen szintén, illetve több kitűzőn, jelvényen is.
1926, 1945 vagy 1956 után állt be a címerben ez a változás. A múzeum egyik idősebb munkatársának is kellő fejtörést okoztam ezzel. Szerinte valószínűleg Nagy Béla sem tett ilyesmiről említést.
Ez a jelvény eladásra szánt darab a Vaterán. Onnan emeltem ide a képet. Mint látható, az 1949-es 50. évfordulóra készült. Ez az első bizonyíték az 1945-1957 közötti időszakről. Vagyis szűkülni látszik a kör. 1945 után már biztosan így nézett ki a címer.
, 