Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Dalnoki Jenő		2011.07.20. 17:32
Dalnoki Jenő     Dalnoki Jenő Bp. 1932. december 12. - Bp. 2006. február 4.A Ferencváros történetének első futballista olimpiai bajnoka (1952. Helsinki). Az FTC Örökös bajnoka. Szeretett klubjának neve ezalatt több ízben változott, (ÉDOSZ, Kinizsi ), de ő hű maradt a csapathoz, összesen 439 mérkőzésen szerepelt. (283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 hazai díjmérkőzés). Részben klubhűsége miatt is, a válogatottban csak 14 alkalommal jutott szóhoz. Olimpiai Bajnok Helsinkiben (1952.), majd Rómában bronzérmes (1960.) Játékosként két (1963., 1964.), edzőként egy bajnoki cím (1975-76.) fűződik a nevéhez. 1965-ben VVK-t nyert a Ferencvárossal. Az FTC örökös bajnoka az ifjúsági válogatott kapitánya is volt. Edzői pályáját Tatabányán folytatta, majd az FTC-ben fejezte be. Régi könyvek, ritkaságok szenvedélyes gyűjtője volt. A Ferencváros történetében edzőként ő dirigálta a legtöbb meccsen a csapatot - 397 díjmérkőzésen ült a Fradi kispadján. Legjelentősebb sikerei közül kiemelkedik az 1975-ös KEK szereplés melyben veretlenül jutott csapata a döntőbe, (a Dinamo Kijev ellen) az 1975/76-os bajnoki cím, és két MNK-győzelem. 1985-től mesteredző. Dalnoki, az akaraterő szobra. Ez így együtt is igaz. Főleg úgy, hogy a Dalnoki név és a Ferencváros örökre összeforrt, még akkor is, amikor Jenő máshol dolgozott. (MLSZ, Tatabánya,) Neve évtizedeken keresztül nemcsak eggyé vált a zöld-fehér színekkel, hanem legendák is születtek róla, hogy mennyire volt képes fanatizálni önmagát is a Fradi győzelemért. Dalnoki, és a keménység. „Közép-Európa legkegyetlenebb védőjátékosa” – írta egy csehszlovák lap Dalnoki Jenőről. Éveken keresztül Kispéter Mihállyal ketten tartották együtt a Fradi csapatát és képesek voltak kilenc újonccal is megszerezni az „Aranycsapat”-ot adó Honvéd és Vörös Lobogó mögött a bronzérmet. Hívták a Honvédba, nem ment. Neki csak egy csapat létezett a Fradi. Dalnoki és az elvek. Az élet keményen megtörte. Már Olimpiai Bajnok volt, amikor változás történt az életében. Az elért eredmény miatt a változás jött, de korántsem az, amit vártam. "Egy nap Bozsik és Puskás társaságában berendeltek Farkas Mihályhoz. A nagyhatalmú honvédelmi miniszter, Rákosi bizalmasa, barátságosan fogadott és felajánlotta - vagy utólag visszagondolva inkább parancsba adta -, hogy igazoljak a Honvédhoz. Tiszti rangot, biztos válogatottságot és egyéb jókat ígért, ha egyesületet váltok. Ám én nagyon tiszteltem a szüleimet, és eszembe jutott édesanyám intelme: "legyen elved a hited". És nemet mondtam. Farkas megdicsért, hogy milyen jellemes ember vagyok, és barátságosan búcsút vett tőlem. Megkönnyebbülten mentem haza, még jól is esett a jó szó, melyet a minisztertől kaptam. Éjszaka azután autó fékezett a lakásunk előtt, katonák jelentek meg, és engem, mintha valami szökevény vagy gazember lennék, elcipeltek a büntetőszázadba. Két évet húztam le úgy, hogy sokszor éjszaka sem hagytak aludni, olykor 20 km-t kellett gyalogolni, és ha lehúztam a csizmát, ömlött a vér a lábamból. Más élvonalbeli focisták sportszázadban töltötték a katonaidejüket, de engem meg akartak törni. Noha edzésre mindig kiengedtek és játszhattam a csapatban, képzelhető, hogy játékomat befolyásolták a körülmények. Így persze a válogatottság is messze tűnt. Viszont ekkor határoztam el, hogy soha, sem a pályán, sem az életben meg nem alkuszom, és ekkor vált belőlem az a karakter, aki minden bajt legyűrve harcolt csapatáért, a győzelemért. Vezéregyéniség lett, mindenhol. Mellette lehetett veszíteni lehetett, de lélektelenül játszani nem. A pályán és a magánéletben egyaránt kemény, az elveihez maximálisan, sokszor csökönyösen ragaszkodó embernek ismerhették meg barátai és „mások" is.

Simon Tibor		2011.07.20. 17:31
Simon Tibor     Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű! - Simon Tibor   A nyolcvanas-kilencvenes évek Ferencvárosának ikonikus alakja 1965 szeptember elsején született. Tibor tizenkilenc évesen, 1984-ben került a Fradiba, és tizenöt éven át, 1999-ig (egy év BVSC-s kitérővel) a Ferencváros szolgálta klubszeretetével, fanatizmusával, munkabírásával. A Ferencvárost otthagyva edzőként Mezey György mellett dolgozott a BVSC-nél, majd a REAC-on keresztül a Sopronhoz került. Ott egészen 2002 április 23-i haláláig volt edző. Tibor legendás, 2-es mezét a Ferencváros visszavonultatta. Simon Tibor Játékospályafutása: Pénzügyőr, KSI, Ferencváros (1985-1996), BVSC (1997 tavasz), Ferencváros (1997-1998), BVSC (1999-2001), REAC (2001 osz) NB I-es mérkőzéseinek/góljainak száma: 204/2 Első mérkőzése a Ferencvárosban: 1985. augusztus 26. Kassa VVS Kosice-FTC 0-0 Mérkőzésszáma a Ferencvárosban: 338 (196 bajnoki, 87 nemzetközi, 55 hazai díjm.) Góljainak száma: 7 (2 bajnoki, 2 nemzetközi, 3 hazai díjm.) Bajnokcsapat tagja: 1991-92, 1994-95, 1995-96 Magyar Kupa győzelem: 1993, 1994, 1995 Szuper Kupa győzelem: 1993, 1994, 1995 Díjak, elismerések: Fradi-futballkedvencek Kupája (1994 és 1995) Fradi-aranyszív medál (1992 és 1995) Jubileumi mérkőzései: 100. bajnoki: FTC-Rába ETO 6-0 (1992) 100. FTC díjmérkőzés: Norwich City-FTC 2-0 (1990) 200. FTC díjmérkőzés: FTC-PMSC 1-0 (bajnoki mérkőzés, 1993) 300. FTC díjmérkőzés: FTC-Békéscsaba 3-0 (bajnoki mérkozés, 1995) Válogatottbeli szereplések száma:16 mérkőzés Első válogatottság: 1989. november 15., Sevilla: Spanyolország-Magyarország 4-0 Utolsó válogatottság: 1995. október 11., Zürich: Svájc-Magyarország 3-0 Edzői pályafutása: BVSC (játékos-edző, 1999-2001), REAC (játékos-edzo, 2001 osz), Matáv-Sopron (vezetőedző, 2002 tavasz) Élvonalbeli mérkőzések száma edzőként: 9 mérkőzés: 3 győzelem, 4 döntetlen, 2 vereség (11-8) (2002.04.23.)

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk