Szor�t�ban a KSI

2014. m�rcius 9. vas�rnap

�lvonalbeli k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozhatnak a kiszemelt fiatalok a KSI k�zilabda-akad�mi�n. Nem is sz�vleli �ket emiatt (ahogy a Nemzeti Akad�mi�t sem) a t�bbi klub. Viszont a j�t�kosok hatalmasat fejl�dtek az elm�lt h�t h�napban. T�bbek k�z�tt speci�lis, az �k�lv�v�sb�l ellesett m�dszerrel. Ha m�r am�gy is olyan k�zdelemre k�nyszer�l az akad�mia, ak�r a szor�t�ban.

reb  T�bb mint f�l �ve m�k�dik az akad�miai k�pz�s a KSI k�zilabda-szakoszt�ly�ban. Mivel m�g hossz� �vek munk�ja �ll el�tt�k, az eltelt h�t h�nap arra el�g, hogy a k�t vezet�, a fi�kat felk�sz�t� Szab�n� Balog Judit �s le�nyok munk�j�t ir�ny�t�, dr. �kr�s Csaba nemzetk�zi mesteredz�k seg�ts�g�vel �sszegezz�k az eddigi tapasztalatokat. K�pet kaptunk, mit is jelent akad�mist�nak lenni.

Ugye, amikor a k�zilabda �s akad�mia sz�t egym�s mell� tessz�k, els�re a Balatonbogl�ron m�k�d� Nemzeti K�zilabda Akad�mia ugrik be. A NEKA-val szakmai egy�ttm�k�d�sben dolgozik a KSI, ami abban is megnyilv�nul, hogy azokat a k�zilabd�z�kat, akik megfeleltek a felv�teli k�vetelm�nyeknek, de l�tsz�mhat�r f�l�tt helyezkednek el, Budapestre ir�ny�tj�k (h�rom-n�gy ilyen eset volt eddig). A NEKA k�lts�gvet�s�vel a KSI nem tudja felvenni a versenyt. A budapesti akad�mist�k b�relt l�tes�tm�nyekben k�sz�lnek („horror �sszeg�rt”), viszont m�g �gy is kiv�l� k�r�lm�nyek k�z�tt.

Ahogy a l�nyokat felk�sz�t� �kr�s Csaba mondja, NB I-es szint� munk�t tudnak v�gezni. Heti nyolc-kilenc edz�s�k van, rengeteg egy�ni k�pz�ssel, mozg�skoordin�ci�s tr�ninggel, �sz�ssal. A csapatokkal hetente sportpszichol�gus, a kapusokkal k�l�n kapusedz� foglalkozik. A terhel�sdiagnosztikai vizsg�latokat a Nemzeti Sportk�zpontok Sporttudom�nyi- �s Diagnosztikai Igazgat�s�g�nak munkat�rsai, m�g az orvosi vizsg�latokat a KSI orvosa �s a Sportk�rh�z doktorai v�gzik (a sportantropometriai felm�r�sekr�l itt �rtunk hosszabban).

Az �vkezd�st�l eltelt id�szak l�tv�nyos fejl�d�st hozott a l�nyok �s fi�k k�z�tt is. Az is igaz, volt honnan fel�p�teni a j�t�kosokat. A felv�teli ut�n l�tszott: nagyon v�ltoz� a tud�suk. Azonos szintre kellett hozni. Az sem volt mindegy, hogy a fiatal versenyszer�en �zte-e a sport�gat, vagy mondjuk csak heti k�t edz�sre j�rt, �ltal�nos iskol�ban. Nem besz�lve arr�l, hogy el�sz�r idegenek voltak egym�snak. Id� kellett, m�g a kialakultak azok a p�ly�n k�v�li kapcsolatok, amelyek a j�t�kban is visszak�sz�nnek.

– Messze m�g a folyamat v�ge, de m�r �rz�dik, egyre jobb csapatt� v�lnak – mondja �kr�s Csaba. – Megtal�lj�k egym�st a p�ly�n, kialakultak azok a p�ros-h�rmas kapcsolatok, amelyek az eredm�nyes j�t�k felt�telei. A sok egy�ni k�pz�snek k�sz�nhet�en rengeteget fejl�dtek a l�nyok, sok j� dolgot l�tok t�l�k, �s nekik is egyre t�bb a siker�lm�ny�k. El�sz�r sokan idegesek voltak, fesz�ltek, mert kor�bban alig kaptak j�t�klehet�s�get, most pedig ak�r v�gig a p�ly�n vannak. A padr�l nem lehet fejl�dni. a rutin rengeteg, nem megker�lhet� munka�ra eredm�nye. M�r sokkal jobban kezelik a stresszhelyzetet.

A l�nyok az orsz�gos serd�l�-bajnoks�gban j�tszanak, �s nagyon fiatal, 1996-97-es sz�let�s� vagy m�g fiatalabb j�t�kosokkal a feln�tt NB II-ben. A fi�k a serd�l�-bajnoks�g mellett az NB II juniorbajnoks�g�ban pall�roz�dnak.

Siker�lm�ny a l�nyoknak, hogy az NB II feln�tt mez�ny�ben egyre szorosabb m�rk�z�seket j�tszanak. Akit�l �sszel t�z g�llal kaptak ki, az a k�vetkez� egym�s elleni meccsen m�r csak n�gy tal�lattal jobb. Azon van a hangs�ly, hogy a l�nyok �s a fi�k egy�nileg is megtal�lj�k a feladatukat, szerep�ket a csapatban. Ami luxus a t�bbi csapathoz k�pest: az edz�k nagyon t�relmesek a j�t�kosokkal. Nyilv�n adott esetben az emelt hang itt sem maradhat el, de nincs eredm�nyk�nyszer, nem pontokban vagy bajnoki helyez�sben m�rik a sikert – ennek ellen�re a fi�k nagyon b�szk�k arra, hogy m�r biztos�tott�k hely�ket az OSB fels�h�zi r�j�tsz�s�ban.

Az edz�k szerint nem lehet �gy �nbizalmat �p�teni, hogy k�zben porig al�zz�k a j�t�kost. Rosszabb teljes�tm�ny ut�n elbesz�lgetnek vele, elmagyar�zz�k neki, miben hib�zott, miben nem lenne szabad. De nem hullanak fejek, �s van id� a fejl�d�sre, ellent�tben sok m�s klubbal, ahol nincs id� kiv�rni bizonyos �r�si-fejl�d�si folyamatokat. Viszont akaratgyenge j�t�kosokkal egyik�k sem foglalkozik: egy �vet mindenki kap, de m�r most l�tj�k, hogy egy-k�t fiatalt�l megv�lnak.

Maguk az edz�k mondj�k, hogy a j� lehet�s�gek miatt sem a balatonbogl�ri int�zm�nyt, sem �ket nem kedveli a t�bbi klub. Ez r�szben �rthet�, hiszen itt t�nyleg profi k�r�lm�nyek k�z�tt dolgozhatnak a fiatalok, az iskola is t�mogatja a munkarendj�vel a versenyszer� sportol�st.

A vezet�k r�szben meg�rtik azokat, akik rossz szemmel n�zik �ket. T�nyleg nem k�nny�, ha a legjobbakat beiskol�zz�k a k�zpontok, mert akkor nehezebb helyi t�rs�gben fejleszteni �s n�pszer�s�teni a j�t�kot. Ugyanakkor �kr�s szerint – aki a testnevel�si egyetemen tan�t, az edz�k�pz�sben dolgozik – a klubok nem tudnak annyit ny�jtani, mint az akad�mi�k. �s mi�rt hagyn� ki b�rki a lehet�s�get?

Itt nem a szakmais�gr�l van sz�, nem magukat helyezik a t�bbi edz� f�l�. B�r a mesteredz� megjegyzi, sok koll�g�n, m�g fiatalokon is azt �rzi, hogy rutinszer�en v�gzik a munk�jukat, �s a gyakorlat fel�l megk�zel�tett elm�leti alapokkal sincsenek tiszt�ban. Pedig az �nk�pz�s, a tud�sszomj nem f�gg az anyagi lehet�s�gekt�l. Arr�l nem sz�lva, hogy a KSI sehol sem toborzott, nem keresett meg j�t�kosokat. Csak az ker�lt hozz�juk, aki �nk�nt elment a felv�telire, �s akit a sz�leivel �s a kor�bbi egyes�lettel megbesz�lve igazoltak le.

R�ad�sul a nevel�kluboknak a nevel�si k�lts�gt�r�t�st minden alkalommal kifizett�k!

A sokoldal� k�pz�sre p�lda az egyik mozg�skoordin�ci�s gyakorlatsor,  a H-ball. Ez nem a handball (k�zilabda) sz�b�l alkotott n�v, hanem a feltal�l�r�l, Halmay Csab�ra �s a balance (egyens�ly) sz�ra eml�keztet. Igaz, m�ra annyira �sszen�tt a k�zilabd�val, hogy a kor�bbi �k�lv�v� nem is emel sz�t ellene. A l�nyege, hogy az edz� k�t (vagy h�rom, n�gy), a teniszlabd�n�l kisebb, puha fog�s� zsongl�rlabd�t dob a j�t�kosnak, aki ezt csak meghat�rozott k�zzel kaphatja el. A gyakorlat gyors �s bonyolult, hihetetlen�l fejleszti a perif�ri�s l�t�st, a l�bmozg�st (gondoljunk arra, milyen kiv�l� a l�bmunk�ja a j� �k�lv�v�nak), seg�t a felt�tlent felt�teles reflexsz� alak�tani, jav�tja a terhel�s alatti koordin�ci�t. �rdemes megn�zni a vide�t, ami minden sz�n�l jobban mutatja be a gyakorlatot.

Maga a feladatsor neh�z, m�r az edz�i r�sze is, amikor dob�lni kell a labd�t, viszont nincs nagy helyig�nye, nem k�lts�ges. Az edz�k�pz�seken rendszeresen bemutatj�k, �s vannak is �rdekl�d�k, de nem kapkodnak ut�na a koll�g�k… Pedig folyamatos gyakorl�ssal �ri�si fejl�d�s �rhet� el.

V�tek, ha ezek ut�n ugyan a klubok k�z�tt nem n�pszer� az akad�mia, a j�t�kosok k�z�tt ann�l ink�bb? Putics Fanni, a v�logatott bal�tl�v� Putics Barna h�ga �v k�zben j�tt �t Veszpr�mb�l, de m�sok is �rkeznek. A nemr�g tartott kiv�laszt�n is volt �rdekl�d�s, �s m�jus 26-�n m�g egyet tartanak.

Annak ellen�re, hogy j�val kevesebben felv�teliztek a KSI akad�mi�j�ra, mint a NEKA-ra, �s hogy a k�pess�gek szerint vegyes t�rsas�g j�tt �ssze, �kr�s saj�t sk�l�ja szerint (NB I-es j�t�kos lesz bel�le – lehet bel�le – nem lesz) a j�t�kosok harmada szerinte biztosan eljut az az �lvonalba. A fi�ikat n�zve is hasonl�, ha nem jobb a helyzet.

Enn�l t�bb jelenleg nem is kell ott, ahol a c�l kimondva az, hogy el�bb-ut�bb elkapkodj�k a gyerekeket, �s legyen bel�l�k NB I-es, majd ak�r v�logatott j�t�kos is.

Forr�s: http://www.utanpotlassport.hu/

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.